Kharón ladik, 1995
installáció, vegyes technika
150 x 300 x 300 cm
„Gémes az ókorból származó mágikus négyszöget, a SATOR, AREPO, TENET, OPERA, ROTAS szavak számtalan irányba ágazó szimbolikus keresztjét annak idején egy átvilágított kéz gesztusnyelv ábécéjéből „festette” meg. A gesztusok ősi kapcsolatokat közvetítenek (Aby Warburg). A négyszöget halvány küllős kerék köríti, a kozmosz teljessége ebben, valamint a betűkön uralkodó kereszt formában képileg is megnyilvánul. A kereszt és a tau az ember formájára igazított isteni gondolat. A mágikus négyszög, a kéz és a test erre irányuló emlékezete kiindulópont Gémes Péter fotófestészetében: az itt látható „Vízvonal” sorozat képei a négyszögben kódolt égi üzenetre adnak válaszfragmenteket. A geometria rendjével szemben a víz, az őskáosz valósága uralkodik itt. Az ember mozgásával fölveszi a víz mozgásrendszerét, ezzel integrálja vissza magát a Nagy Egészbe. De csak alkotóelemeket nyerhet onnan: „A lelkeknek halál vízzé lenni, a vizeknek meg halál földdé lenni, de a földből víz lesz, a vízből pedig lélek” – mondja Hérakleitosz.
Romvári János bárkája a kiállítóterem közepén ugyanezt a transzformációt segíti létrejönni. Nem könnyű eldönteni, hogy Noé túlélő hivatása vagy Kháron mitológiai alakja küldte ezt a kultúrák romjain billegő bárkát, vagyis a további útja bizonytalan: talán az Alvilág sötét vizein evez tovább, talán új élet keletkezhet belőle. Gémes fénytesteit ragyogó aura fogja körül, Romvári úszó koporsója pedig sötétséggel zárja körül az abba zárt virtuális korpuszt. A test mint edény, mint csónak, a saját maga keltette hullámokat fogja fel.
A falak mentén lebegő, úszó test-negatívokkal, a köztes lét víz alatti lakóival együtt remény szerint az élet felé hullámoznak tovább. Nem lehet más útjuk, mivel az emberiség történetének utolsó évszázada annyit rombolt az úgynevezett kultúra birodalmában, hogy a töredezettség felmutatása már szinte önmagában is műalkotást ígér. Minden folyamatos, összetartó mozgás viszont ellenkezőleg és szükségszerűen az élet irányába visz. Az anyag élete törékeny és időbevetett, míg a szellem léte hézagmentes és folytonos, vagyis ikonoklaszta híján is ellenáll a képalkotás lehetőségének. Gémes Péter és Romvári János visegrádi műveit tekintsék inkább élet-jelnek.”
Szegő György
Gémes Péter és Romvári János kiállítása, Visegrád, Salamon-torony, 1995
részlet a kiállítás leporellójából
Romvári János 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!